~Tenth

*Lilly szemszöge*

 Reggel ajtócsapódásra ébredtem. Kikászálódtam az ágyból és lementem a nappaliba. Csak Harry cipője hiányzott, amiből arra következtettem, hogy ő ment el. Mondjuk arra még kíváncsi vagyok hol volt tegnap Justin és Lara. Gondolataimat félretéve nekiláttam valami reggeli összedobásának. Mivel a hűtő szinte üres volt, ezért csak pirítósokat csináltam. Justin nagyon nem figyel oda mostanában semmire. Tegnap neki kellett volna bevásárolni, erre semmi sincs a hűtőben.  A pirítósok kipattantak, én pedig kivettem őket és megkentem vajjal. Ennyivel meg kell elégedniük, ha már a mi sztárocskánk, volt olyan figyelmetlen és nem vásárolt be. De már mindegy. Már úgy is csak 4 napig vagyunk itt. Utána minden visszatér a régi kerékvágásba. Justin koncertezik és nemsoká turnéra indul, Harry szintén. Mi pedig az iskolában koptatjuk a padot Larával, a fiúkkal pedig egy héten maximum egyszer találkozunk. Nem, azt mondom, hogy nem hiányoznak olyankor, de most annyira összekavarodott itt minden. Harry és Justin "harca" Laráért konkrétan tönkretette négyünk barátságát. Én már Harryvel töltöm a legtöbb időt. Nagyon kedves és aranyos. Sokat nevettünk és szórakoztunk, ami jót tett neki, mert kicsit elterelődtek a gondolatai Laráról. Lehet bemegyek ma hozzájuk a stúdióba. Úgy is hiányolom az "1D" srácok társaságát.
 Mikor a pirítósokkal végeztem, elindultam fel a lépcsőn, vissza a szobámba. Az ajtók mellett sétálva Lara szobájából nevetgélést, és horkantásokat(?) hallottam. Nem értettem mi folyhat odabent ezért benyitottam. Az ágyon Lara feküdt Justin pedig rajta ült és szorította Lara kezét. Mindketten nevettek, és Lara volt aki horkantott. Mikor észrevettek, még jobban elkezdtek nevetni.
-Hát veletek meg mi van?-nevettem én is és közelebb mentem az ágyhoz.
-Semmi érdekes!-nevetett Justin és háttal ráfeküdt Larára. A mi hercegnőnk hangosan felsikított, persze nevetve.
-Szállj már le róla!-nevettem és leráncigáltam Justint, Laráról.
-Köszi!!-kuncogott Lara és a hátam mögé futott, hogy védjem meg a ég mindig az ágyon ülő Justintól.
-Csináltam pirítóst. Sajnos mást nem tudtam, mert VALAKI elfelejtett tegnap bevásárolni.-mondtam kihangsúlyozva a valami szót. Justin csak kuncogott és vállat vont.
-Nem vicces!-mondtam komolyan, de mikor megláttam Justin rémült arcát én is elnevettem magam.
-Harry?-kérdezte halkan Lara.
-Szerintem stúdiózik.-mondtam.-És ti hol az istenbe voltatok tegnap este?-kérdeztem és hátrafordultam Larához, aki odafutott Justinhoz. A tökéletes testű fiú átkarolta a szőke gyönyörű barátnőmet, majd megpuszilta a homlokát. Lara ezzel nem elégedett meg és egy puszit nyomott Justin szájára. Bennem pedig hopp! Megállt az ütő. Nem tudtam, hogy örüljek vagy dühös legyek?! De az előbbit választottam.
-Jézusom, tényleg?-kuncogtam és odarohantam hozzájuk. Mindkettejüket egyszerre öleltem át és gratuláltam.
-Na meséljetek! Hogy történt?-kérdeztem és török ülésbe vágódtam az ágyon.
-Hát ez egy hosszú és bonyolult sztori!-mondta Lara, Justin pedig helyeslően bólintott. Mindketten leültek az ágyra és elkezdtek mesélni. Voltak dolgok amik nem tetszettek, például, hogy Lara ott hagyta Harryt. De a végkifejletnek örülök. Csak féltem őket a csalódástól.
-Harry mennyit tud?-kérdeztem. Larának lefagyott az arcáról a mosoly.
-Addig képben van, hogy elszaladtam.-mondta és a kezét kezdte tanulmányozni.
-Lara! Ugye tudod, hogy ezt meg kell vele beszélned?-kérdeztem.
-Igen tudom!-bólintott és Justinra nézett, aki csak óvatos mosolyra húzta a száját. Szerintem örült annak, hogy Harry orra alá dörgölheti, Lara az övé. Még váltottunk pár szót, aztán lementünk, mert már így is kihűltek a pirítósok. Mikor megettük az így puha reggelit, én felmentem öltözni, hiszen a tervem az volt, hogy bemegyek Harryhez. Lara és Justin is ugyanígy tettek, mert még a tegnapi ruha volt rajtuk.

Felöltöztem, majd vissza mentem a nappaliba. Felkaptam magamra a cipőmet és a kabátomat.
-Elmentem!-kiabáltam fel, majd a választ nem megvárva kiléptem a friss levegőre. Meglepően jó idő volt, ezért úgy döntöttem sétálok. Úgy sincs messze a stúdió. Bő 10 perc séta után beléptem a stúdió épületének üvegajtaján. A recepciónál megtudakoltam, melyik teremben vannak és elindultam. A liftre várva körülnéztem és sok fiatal lányt láttam össze vissza sétálgatni. Biztos megtudták, hogy itt vannak a fiúk. Csak tudnám, miért engedik őket ide be. Ekkor a lift megérkezett, én beszálltam és megnyomtam az 5-ös gombot, ugyanis az ötödiken vannak a srácok.

-Nagyon jó ez a dal!-mondtam miután a refrént vették fel.
-Köszönjük! Harrynek és Liamnek köszönhetjük.-mondta Louis, és a két említett srácra mutatott. Már a dal többi része közben éreztem, hogy Hazza keze is benne van. Tuti, Lara ihlette.
-Nagyon tehetségesek vagytok! Azt tudtátok, hogy pár rajongó a földszinten keresgél titeket?-kérdeztem mosolyogva.
-Meglepjük őket?-kérdezte Louis a többiektől, mire ők bólintottak. Niall karon fogott és lementünk a földszintre. Elindultunk arra ahol a lányok voltak. A fiúk mind kiszemeltek egy rajongót és hátulról megölelték őket. Felemelő érzés volt látni, hogy ennyire törődnek a rajongóikkal. A lányok közül 3-an el is sírták magukat mikor megfordultak. A fényképeket én készítettem, az aláírást pedig természetesen ők osztották. Amin meglepődtem az ez volt:
-Veled is csinálhatok egy képet?-kérdezte az egyik lány.
-Persze!-mondtam mosolyogva, majd Harry megfogta a lány telefonját. Hozzábújtam és mosolyogtunk. Harry megcsinálta a képet, majd visszaadta a lánynak a telefonját.
-Bekövetsz twitteren?-kérdezte aranyosan. Amúgy nem volt sokkal fiatalabb nálunk, max. 2 évvel.
-Persze!-mondtam és előkaptam a zsebemből a telefonom. Gyorsan felmentem twitterre és odaadtam a lánynak, hogy keresse meg magát.
-Mi a neved?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Izabella! De mindenki Bellának hív!-mondta és vállat vont, majd visszaadta a telefonom.
-Meg találtad magad?-kérdeztem nevetve. Ő pedig kuncogva bólintott.
 Miután a fiúk kiosztogatták az autogrammokat és bekövetett mindenki mindenkit twitteren, visszamentünk a stúdióba elintézni még egy-két "apróságot". Felvettek még pár szólót és próbálgattak bele új hangszereket, aztán össze pakoltunk. Harry kocsival jött ezért én vele indultam meg lefelé. A fiúk pedig együtt mennek valahova bandázni.
 A kocsiban ülve a rádió halkan szólt én pedig az ablakon lecsurgó esőcseppeket bámultam. Ugyanis eleredt az eső.
-Baj van?-kérdezte Harry.
-Nem nincs.-mondtam és elmosolyodtam. De csak arra tudtam gondolni, mi lesz Harryvel ha megtudja, Justint és Larát. Össze fog törni. A négyünk barátsága....az már egy hatalmas kérdés, hogy meg marad-e.

*Lara szemszöge*

-Justin hagyjál mááár!-nyávogtam mikor Justin már negyedszerre jött oda hozzám és bújt oda hátulról. Puszilgatta a nyakamat és az arcomat.
-Mi van veled?-kérdeztem nevetve.
-Semmi! Csak jó kedvem van!-mondta, de ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja. Gyorsan kikapta a zsebéből és felvette.
-Szia!-köszönt Justin.-Aha....nem......mikor?......hol?.....vigyem őt is?.....rendben...akkor ott találkozunk....puszi!-én ennyit hallottam a beszélgetésből, azt sem tudtam kivel beszélhetett.
-Este nyolcra csini legyél.-mondta Justin, és visszacsúsztatta a telefont a zsebébe.
-Miért?-kérdeztem kíváncsian és a kezeimet Justinéra kulcsoltam. Így álltam vele szembe, ő pedig egy rövid csókot lehelt az ajkaimra..
-Majd meglátod!-mondta és még egy puszit nyomott a homlokomra.
-Nem szeretem a meglepetéseket.-mormogtam és átöleltem Justint.
-De ezt szeretni fogod!-mondta és jó szorosan ölelt.
A konyhában álltunk így ölelkezve, mikor Lilly és Harry nevetgélve léptek be. Addig amíg Harry meg nem látott minket. Az arcáról nagyon hirtelen fagyott le a mosoly és a keze ökölbe szorult. Justin arcáról le sem lehetett volna törölni azt az elégedett vigyort.
-Harry nem jössz fel?-kérdezte tőle Lilly, mire Harry csak bólintott, de közben rólunk nem vette le a szemét. Ugyan ilyen mereven fordult meg és ment ki a konyhaajtón is. Justin felkuncogott.
-Mit nevetsz?-kérdeztem és komoran ránéztem.
-Nem láttad a fejét?-nevetett tovább.
-De láttam. Szerinted ez vicces?-kérdeztem, majd elindultam az emeletre Justint faképnél hagyva, hogy beszélni tudjak Harryvel. Lilly szobájába nyitottam be először, mert tudtam, hogy ott vannak.
Az agyán ültek és úgy tűnt, hogy valami nagyon komoly beszélgetésben voltak.
-Harry beszélhetnénk?-kérdeztem nyugtalanul.
-Nem tudom.-mondta és Lillyre nézett, mintha azt várná, hogy ő válaszoljon. Lilly aprót bólintott Harry pedig erre elindult felém, majd ki a szobából. Én mögötte mentem és bementünk az ő szobájába. Leült az ágyra, majd én is ezt tettem.
-Harry....-kezdtem el, ő pedig kíváncsian rám nézett. Egy mély lélegzetet vettem és folytattam.
-Én szeretem Justint, és a tegnap történtek ébresztettek rá erre. Nem az, hogy elhívtál, hanem ami utána történt. A vallomásodkor jöttem rá, hogy őt jobban szeretem, mint téged. Sajnálom és szeretném, ha ugyanúgy jóban lennénk, mint eddig. A legjobb fiú barátom vagy Harry és Justin miatt nem akarlak elveszíteni.-fejeztem be, mert már nem tudtam mit mondhatnék neki. Olyan szomorú, kiskutya arccal nézett rám, hogy nem folytattam.
-Értem. Gratulálok nektek!-mondta, majd szomorúan elmosolyodott és megölelt.
-Köszönöm!-mondtam jó szorosan ölelve.
-Egy csókot kérhetek? Csak mert tudom, hogy soha többé nem érezhetném az ajkaidat az enyémeken, ha most nem kérlek meg.-mondta Harry és lassan felemelte a fejét, mélyen a szemembe nézve. Sokkolt amit mondott, de valamiért úgy éreztem, hogy ezzel tartozom neki. Justinnak pedig nem kell róla tudni. Nagyon aprót bólintottam Harry pedig elkezdett hozzám egyre közelebb és közelebb hajolni. Épp az ajkamhoz ért és lassú mozgásba kezdtek, amikor az ajtó kilincse lenyomódott...............................