~Fourth

 Nagyon hasogatott a fejem. Fogalmam sincs, hol vagyok, csak szófoszlányokat hallok.
-Nem emlékszem te barom!-mondta Justin, de nem tudom kinek.
-Neked véged, ha történt valami!-mondta egy ismerős hang. Bakker ez Harry?? Erre Justin kínosan felnevetett. Most ők rajtam veszekednek??
-Mi történt?-nyűglődtem és elkezdtem a szememet dörzsölgetni.
-Lara!-ült le mellém Justin és megfogta a kezem. Harry csak állt és fejcsóválva nézett rám.
-Most mi van?-kérdeztem flegmán.
-Hagytad magad megfektetni ezzel?-bökött Justinra.
-Mit csináltam?? Nem emlékszem semmire!-fogtam meg a fejem, ami elkezdett hasogatni. Justin lement és hozott nekem gyógyszert.
-Gratulálok. Nem hittem volna, hogy ennyire felelőtlen vagy!-mondta Harry.
-Nos. Ha tényleg megtörtént, az biztos nem azért volt, mert Justin olyan jó állapotban volt. Én sem voltam a legjobban...Ha megtörtént, megtörtént. Úgy sem emlékszem rá. És Justin meg egy nagyon megfontolt és bölcs ember, szóval ne beszélj így róla!-mondtam és részemről le volt zárva a téma. Harry kiment a szobából, én pedig a fejemre húztam a takarót.
-Bocsáss meg!-motyogta Justin. Kikukucskáltam és a szemébe néztem.
-Semmi baj. Ha tényleg lefeküdtünk, nem csak te vagy a hibás.-mondtam és próbáltam egy meggyőző mosolyt erőltetni az arcomra.
-Nem tehetek róla.-mondta, mire felkaptam a fejem.
-Mi az, hogy nem tehetsz róla? Mind a ketten ugyan úgy hibásak vagyunk.-mondtam.Ekkor esett le, hogy Justin ágyában fekszek.
-Igazad van! Sajnálom..-mondta és gyorsan kiment. Miért, ő ment ki??? Ez az ő szobája. Felálltam és átmentem a sajátomba. Lezuhanyoztam gyorsan és felöltöztem. Délután 2 óra volt. Bekopogtam Harry-hez.
-Bejöhetek?-kérdeztem.
-Gyere!-mondta én pedig beljebb mentem és leültem az ágyára.
-Haragszol?-kérdeztem.
-Nem, csak nem gondoltam volna rólad, hogy neked az ilyenek jönnek be.-mondta én pedig felvontam a szemöldököm. Jó, nem mondhatom azt, hogy nem tetszik Justin, mert nem igaz. De Harry is ugyanúgy tetszik.
-Nem jön be!-mondtam és hazudtam egyben.
-Látom! Ez már a második eset. Lara gondolkozz már, miért történne ez meg 2-szer is, ha nem vonzódsz hozzá?-mondta idegesen. Én már nagyon stresszes és ideges voltam, ezért könnybe lábadt szemmel bizonygattam, az igazamat, vagyis azt, hogy nem tetszik. Pedig de...
-Jó, nyugi! Nem akarlak ezzel bántani.-mondta majd magához húzott és átölelt. Most már sírtam, de nem azért, mert rossz a kedvem, csak ideges voltam. Úgy öleltem Harry-t mintha az életem függne tőle. Lehet, hogy ő csak segíteni akar. Tényleg vonzódom Justinhoz, de nem ennyire. Hiányzik, az, hogy csak barátok vagyunk, az hogy folyton játszunk meg énekelünk, együtt járunk vásárolni stb.

Lilly hol van? Kérdeztem magamtól és lementem a konyhába hátha ott van, de nem volt. megkérdeztem Harry-t ő se tudta. Justin-t pedig sehol sem találtam. Biztos gondolkozik. Hívtam a telefonját, de nem veszi fel...hagytam neki vagy 40 üzenetet, de semmi válasz.
Kezdtem aggódni, ezért felhívtam az anyukáját, de otthon sincs. Rohadt ideges lettem. Felmentem Harryhez és közöltem vele, hogy most rögtön indulunk a rendőrségre. Megfogtam egy közös képünket és elindultam.

Bejelentettem Lilly eltűnését....mégis csak többet tudnak tenni a rendőrök mint én. Egy nap ennyi bonyodalmat. Azóta egy falat nem ment le a torkomon, a gyomrom korog, a fejem fáj, a szemem majd le csukódik.. De nem tudok addig aludni ameddig, nem tudom, hogy biztonságban van.
-Ébren vagy?-kukkolt be Harry az ajtón.
-Igen!-motyogtam és továbbra is magam elé meredtem.
-Ne aggódj! Biztos, csak bulizik valahol.-mondta Harry és megsimogatta a karom, majd átölelt.
-Akkor felhívott volna, hogy ne aggódjak..-mondtam és a vállára hajtottam a fejem, mélyen magamba szívva édes illatát.
-Elő fog kerülni!-mondta Harry és megpuszilt, majd tovább ölelt. Így ültünk egy jó darabig, amíg Justin holt részegen be nem nyitott.
-Akarlak!-jött felém és a tömény pia szag áradt belőle. Felálltam és oda mentem hozzá.
-Justin jól vagy? Mennyit ittál?-kérdeztem aggódva.
-Téged akarlak csak! Szeretlek!-mondta, de közben többször is megszédült. Harry csak kuncogott mögöttem, mire én gyilkos pillantásokat vetettem rá.
-Gyere elmegyünk aludni!-mondta és átvezettem Justin-t a szobájába.
-Te is velem?-kérdezte.
-Nem hiszem!-mondtam. mire átértünk már alig állt a lábán. Levettem róla a bőrdzsekijét, majd a cipőjét.
-A többit vedd le magadtól!-mondtam mire elkezdett levetkőzni.
-Hé!! Az alsót ne!-sikítottam rá és eltakartam a szemem.
-Ja, bocsi!-mondta alig hallhatóan és visszahúzta a boxerét.
-Na most szépen feküdj le!-mondta és felemeltem a takarót, ami alá Justin befeküdt és betakartam.
-Maradj itt velem!-fogta meg az alkarom. olyan édesen nézett, hogy nem tudtam neki ellen állni.
-Jó!-mondtam és befeküdtem az ágy másik oldalára. Majd ha elalszik, visszamegyek a sajátomba. Justin átölelt és úgy aludt el. Basszus, ha most megmozdulok felébred. Muszáj voltam ott maradni vele, pedig nagyon pia szaga volt. Írtam egy SMS-t Harrynek, mert tudtam, hogy még a szobámban van, hogy nyugodtan feküdjön le. Válaszolt, hogy "oké, jó éjt♥".

Egész éjjel Lillyn gondolkodtam. Talán fél órára csuktam le a szemem. Justin végig engem ölelt, az istenért nem akart elengedni. Mintha tudta volna, hogy el akarok menni. Ekkor mocorogni kezdett, majd kinyitotta szemét.
-Jó reggelt részeg disznó!-pusziltam meg az arcán, majd felültem.
-Mi történt?-kérdezte és megborzolta a kócos haját.
-Semmi, csak hajnali 1 körül berontottál a szobámba én meg áthoztalak ide aludni, de nem engedted, hogy elmenjek szóval itt maradtam!-mondtam kuncogva aztán eszembe jutott Lilly és lefagyott a mosoly az arcomról.
-Mi a baj?-nézett Justin a szemembe.
-Lilly eltűnt.-mondtam, de közben elcsuklott a hangom.
-Mi van?-kérdezte döbbenten.
-Nem jött haza tegnap előtt este óta, telefonját nem veszi fel, anyukája se látta. Voltunk a rendőrségen, már keresik!-mondta és közben egy könnycsepp folyt le az arcomon, amit Justin letörölt és megpuszilta az arcom.
-Lezuhanyozok!-mondta, megszorította a kezem és kiment a szobából. Egy kis zuhany nekem sem ártana, szóval elindultam a másik fürdő felé. Vittem törölközőt és tiszta ruhát.
Miután megfürödtem, felöltöztem, felkötöttem a hajam, egy kicsit sminkeltem és lementem enni valamit. Ennyire elhanyagolni a pocakomat. Most is csak egy vajas-lekváros szendvicset ettem. Justin jött le a lépcsőn félmeztelen. Ahww.
-Te is kérsz ilyen 5 csillagos reggelit?-kérdeztem a kenyeremre mutatva.
-Igen!-mondta és próbált mosolyogni, de neki se ment. Ő is nagyon szereti Lilly-t.
Megkentem neki a kenyeret és felé nyújtottam, elvette, majd beleharapott. A szája körüli rész tiszta vajas lett, amit nevetve töröltem le. Olyan szép barna szemei vannak!
Miután megettem a "szendvicsemet", rámosolyogtam Justin-ra és felmentem Harryhez. A szobájában ült és telefonált. Nagyon idegesnek tűnt.
-Értem! És hol van?-kérdezte a telefonba.
-Azonnal megyünk!-mondta és letette a telefont.
-Megtalálták Lillyt!-ugrott a nyakamba, majd a levegőbe emelt és megpörgetett. Annyira megkönnyebbültem, hogy  nevetésben törtem ki, mire Harry megcsókolt. Egy apró szájra puszi volt, de én akkor is lesokkolta. Elpirulva néztem őt, mire letett és rám mosolygott. Megfogta a kezem és leindultunk, majd ki a bejárati ajtón, Justin-t figyelembe se véve. Beültem mellé az anyós ülésre és a rendőrség felé vettük az irányt.

-Köszönjük!-mondta a hölgynek aki eligazított, hogy merre is van a barátnőm.
-Maguk Harry Styles és Lara Collins?-kérdezte egy velük szemben jövő rendőr.
-Igen!-mondta Harry.
-Akkor jöjjenek velem!-mondta, mi pedig mentünk utána.
Egy ráccsal elfedett helységhez értünk, amiben Lilly ült, elkenődött sminkkel, fekete(!!!!) hajjal. Rá sem ismertem.
-Nos a barátjuk, rendkívül nagy rongálásokat hajtott végre pár társával a külvárosban, de nem hajlandó elmondani, kik voltak. Pedig akkor ő szabadon távozhatna!-mondta a rendőr, mire én Lilly-re néztem. Ez nem lehet igaz.
-Beszélhetek vele?-kérdeztem a rendőrt, aki csak bólintott és beengedett Lillyhez.
-Mi van veled?-néztem rá megrökönyödve. 
-Ki vagy te, hogy meg mond mit csináljak?-üvöltött rám, mire nekem könnybe lábadt a szemem.
-Te normális vagy? Mit üvöltözöl veled? Mi van a hajaddal? Mi ez az egész??-ordítottam most már én is.
-Igen normális vagyok.-mondta, majd a földre rogyott és sírni kezdett.
-Mi történt?-kérdeztem és közben a hátát simogattam. Ő csak sírt és sírt.
-A buli-ba ban...összejöttem egy srá-sráccal. Ő rá-ángatott be-bele mindenbe.-mondta és tovább sírt. Belegondoltam ebbe az egészbe. Ha leitatta és úgy történtek ezek a dolgok az nem is olyan vészes.
-Mi a neve?-kérdeztem idegesen.
-Chris.-mondta, de a vezetéknevét nem mondta meg.
-Vezetéknév?-kérdeztem, de csak csóválta a fejét.
-Nem tudom. Sőt az se biztos, hogy ez az igazi neve.-mondta tovább könnyezve.
-Mondd el a rendőröknek amit, tudsz és akkor haza jöhetsz velünk. Tudod, jól, hogy mi mindig melletted vagyunk!-mondtam és megpusziltam a homlokát. Kimentem a "cellából" és beküldtem a rendőrt. Sírva átöleltem Harry-t.
-Mondtam hogy, minden rendben lesz!-súgta a fülembe és gyengéden arcon puszilt, amibe én bele mosolyogtam. Olyan édes, ahogy a fürtjei csiklandozzák az arcomat.
-Mit mosolyogsz?-kérdezte kuncogva.
-A hajad, ahogy csikizi az arcom.-kuncogtam fel megint. Harry mélyen a szemembe nézett,éreztem a finom illatát és a szuszogását. Egyre közelebb és közelebb hajolt, én felváltva néztem a szemét és a száját. Már csak pár milliméter választotta el a szánkat egymástól amikor...............